spriccel

Hungarian

Etymology

From Bavarian spritzen + -el (verb-forming suffix). First attested in 1896. [1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈʃprit͡sːɛl]
  • Hyphenation: spric‧cel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

spriccel

  1. (transitive) to squirt, spurt, splash, spray, jet
  2. (intransitive) to spurt (to flow from a narrow opening) (from something -ból/-ből)

Conjugation
conjugation of spriccel
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. spriccelek spriccelsz spriccel spriccelünk spricceltek spriccelnek
Def. spriccelem spricceled spricceli spricceljük spriccelitek spriccelik
2nd-p. o. spriccellek ―
Past Indef. spricceltem spricceltél spriccelt spricceltünk spricceltetek spricceltek
Def. spricceltem spriccelted spriccelte spricceltük spricceltétek spriccelték
2nd-p. o. spricceltelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. spriccelnék spriccelnél spriccelne spriccelnénk spriccelnétek spriccelnének
Def. spriccelném spriccelnéd spriccelné spriccelnénk
(or spriccelnők)		 spriccelnétek spriccelnék
2nd-p. o. spriccelnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. spricceljek spriccelj or
spricceljél		 spricceljen spricceljünk spricceljetek spricceljenek
Def. spricceljem spricceld or
spricceljed		 spriccelje spricceljük spricceljétek spricceljék
2nd-p. o. spricceljelek ―
Infinitive spriccelni spriccelnem spriccelned spriccelnie spriccelnünk spriccelnetek spriccelniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
spriccelés spriccelő spriccelt spriccelendő spriccelve spriccelhet

Derived terms
  • spriccelés

(With verbal prefixes):

  • lespriccel
  • összespriccel

References
  1. spriccel in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • spriccel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.