szükségeltetik

Hungarian

Etymology

szükségel (“to require”, archaic) +‎ -tetik (passive-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsykʃeːɡɛltɛtik]
  • Hyphenation: szük‧sé‧gel‧te‧tik
  • Rhymes: -ɛtik

Verb

szükségeltetik

  1. (intransitive, formal or dated) to be necessary or required
    Synonym: (adjective) szükséges

Conjugation
conjugation of szükségeltetik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. szükségeltetem or
szükségeltetek		 szükségeltetsz szükségeltetik szükségeltetünk szükségeltettek szükségeltetnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. szükségeltettem szükségeltettél szükségeltetett szükségeltettünk szükségeltettetek szükségeltettek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. szükségeltetnék szükségeltetnél szükségeltetne szükségeltetnénk szükségeltetnétek szükségeltetnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. szükségeltessek  or
szükségeltessem		 szükségeltess or
szükségeltessél		 szükségeltessen or
szükségeltessék		 szükségeltessünk szükségeltessetek szükségeltessenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive szükségeltetni szükségeltetnem szükségeltetned szükségeltetnie szükségeltetnünk szükségeltetnetek szükségeltetniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
szükségeltetés szükségeltető szükségeltetett ― szükségeltetve szükségeltethet

Further reading
  • szükségel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.