szamár

Hungarian

Etymology

Borrowed from a Northern Italian dialectal word. Compare Italian somaro (“donkey”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsɒmaːr]
  • Rhymes: -aːr
  • Hyphenation: sza‧már

Noun

szamár (plural szamarak)

  1. donkey

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szamár szamarak
accusative szamarat szamarakat
dative szamárnak szamaraknak
instrumental szamárral szamarakkal
causal-final szamárért szamarakért
translative szamárrá szamarakká
terminative szamárig szamarakig
essive-formal szamárként szamarakként
essive-modal — —
inessive szamárban szamarakban
superessive szamáron szamarakon
adessive szamárnál szamaraknál
illative szamárba szamarakba
sublative szamárra szamarakra
allative szamárhoz szamarakhoz
elative szamárból szamarakból
delative szamárról szamarakról
ablative szamártól szamaraktól
non-attributive
possessive - singular		 szamáré szamaraké
non-attributive
possessive - plural		 szamáréi szamarakéi
Possessive forms of szamár
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szamaram szamaraim
2nd person sing. szamarad szamaraid
3rd person sing. szamara szamarai
1st person plural szamarunk szamaraink
2nd person plural szamaratok szamaraitok
3rd person plural szamaruk szamaraik

Derived terms
  • szamaras
  • szamárkodik
Compound words
Expressions

References
  1. szamár in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • szamár in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.