szelet

See also: szelét, szélet, and szélét

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsɛlɛt]
  • Hyphenation: sze‧let
  • Rhymes: -ɛt

Etymology 1

szel (“to slice, cut”) +‎ -et

Noun

szelet (plural szeletek)

  1. slice
  2. (geometry) segment
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szelet szeletek
accusative szeletet szeleteket
dative szeletnek szeleteknek
instrumental szelettel szeletekkel
causal-final szeletért szeletekért
translative szeletté szeletekké
terminative szeletig szeletekig
essive-formal szeletként szeletekként
essive-modal — —
inessive szeletben szeletekben
superessive szeleten szeleteken
adessive szeletnél szeleteknél
illative szeletbe szeletekbe
sublative szeletre szeletekre
allative szelethez szeletekhez
elative szeletből szeletekből
delative szeletről szeletekről
ablative szelettől szeletektől
non-attributive
possessive - singular		 szeleté szeleteké
non-attributive
possessive - plural		 szeletéi szeletekéi
Possessive forms of szelet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szeletem szeleteim
2nd person sing. szeleted szeleteid
3rd person sing. szelete szeletei
1st person plural szeletünk szeleteink
2nd person plural szeletetek szeleteitek
3rd person plural szeletük szeleteik
Derived terms
Compound words
Expressions

Etymology 2

szél (“wind”) +‎ -et (accusative suffix)

Noun

szelet

  1. accusative singular of szél
    Aki szelet vet, vihart arat. ― Sow the wind, reap the whirlwind. (proverb)
Usage notes

For the accusative of szél in the sense “edge”, see szélt.

Derived terms

Further reading
  • szelet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.