szellős

Hungarian

Etymology

szellő (“breeze”) +‎ -s (“with, having”, adjective-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsɛlːøːʃ]
  • Hyphenation: szel‧lős
  • Rhymes: -øːʃ

Adjective

szellős (comparative szellősebb, superlative legszellősebb)

  1. (of an open area) breezy, airy
    Synonym: széljárta
    Kellemes, szellős idő volt. ― It was a pleasant, breezy weather.
  2. (of a room, building) airy (allowing air to move freely)
    Synonym: levegős
  3. (of clothing) airy (of light, delicate material or loose-fitting design)
    Synonyms: könnyű, lenge

Declension
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative szellős szellősek
accusative szellőset szellőseket
dative szellősnek szellőseknek
instrumental szellőssel szellősekkel
causal-final szellősért szellősekért
translative szellőssé szellősekké
terminative szellősig szellősekig
essive-formal szellősként szellősekként
essive-modal — —
inessive szellősben szellősekben
superessive szellősön szellőseken
adessive szellősnél szellőseknél
illative szellősbe szellősekbe
sublative szellősre szellősekre
allative szellőshöz szellősekhez
elative szellősből szellősekből
delative szellősről szellősekről
ablative szellőstől szellősektől
non-attributive
possessive - singular		 szellősé szellőseké
non-attributive
possessive - plural		 szellőséi szellősekéi

Derived terms
  • szellősség

Further reading
  • szellős in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.