szigma
Hungarian
Etymology
From Ancient Greek σίγμα (sígma).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsiɡmɒ]
- Hyphenation: szig‧ma
- Rhymes: -mɒ
Noun
szigma (plural szigmák)
- sigma (Greek letter)
- (medicine, adjectival usage) sigmoid (relating to the sigmoid flexure of the large intestine)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szigma | szigmák |
| accusative | szigmát | szigmákat |
| dative | szigmának | szigmáknak |
| instrumental | szigmával | szigmákkal |
| causal-final | szigmáért | szigmákért |
| translative | szigmává | szigmákká |
| terminative | szigmáig | szigmákig |
| essive-formal | szigmaként | szigmákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szigmában | szigmákban |
| superessive | szigmán | szigmákon |
| adessive | szigmánál | szigmáknál |
| illative | szigmába | szigmákba |
| sublative | szigmára | szigmákra |
| allative | szigmához | szigmákhoz |
| elative | szigmából | szigmákból |
| delative | szigmáról | szigmákról |
| ablative | szigmától | szigmáktól |
| non-attributive possessive - singular |
szigmáé | szigmáké |
| non-attributive possessive - plural |
szigmáéi | szigmákéi |
| Possessive forms of szigma | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szigmám | szigmáim |
| 2nd person sing. | szigmád | szigmáid |
| 3rd person sing. | szigmája | szigmái |
| 1st person plural | szigmánk | szigmáink |
| 2nd person plural | szigmátok | szigmáitok |
| 3rd person plural | szigmájuk | szigmáik |
Derived terms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.