szipka

Hungarian
szipka

Etymology

From the szip variant of the verb szív (“to suck”) +‎ -ka (diminutive suffix).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsipkɒ]
  • Hyphenation: szip‧ka
  • Rhymes: -kɒ

Noun

szipka (plural szipkák)

  1. cigarette holder

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szipka szipkák
accusative szipkát szipkákat
dative szipkának szipkáknak
instrumental szipkával szipkákkal
causal-final szipkáért szipkákért
translative szipkává szipkákká
terminative szipkáig szipkákig
essive-formal szipkaként szipkákként
essive-modal — —
inessive szipkában szipkákban
superessive szipkán szipkákon
adessive szipkánál szipkáknál
illative szipkába szipkákba
sublative szipkára szipkákra
allative szipkához szipkákhoz
elative szipkából szipkákból
delative szipkáról szipkákról
ablative szipkától szipkáktól
non-attributive
possessive - singular		 szipkáé szipkáké
non-attributive
possessive - plural		 szipkáéi szipkákéi
Possessive forms of szipka
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szipkám szipkáim
2nd person sing. szipkád szipkáid
3rd person sing. szipkája szipkái
1st person plural szipkánk szipkáink
2nd person plural szipkátok szipkáitok
3rd person plural szipkájuk szipkáik

References
  1. szipka in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • szipka in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.