szivar
Hungarian
szivar
Etymology
Back-formation from szivárog. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsivɒr]
- Hyphenation: szi‧var
- Rhymes: -ɒr
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szivar | szivarok |
| accusative | szivart | szivarokat |
| dative | szivarnak | szivaroknak |
| instrumental | szivarral | szivarokkal |
| causal-final | szivarért | szivarokért |
| translative | szivarrá | szivarokká |
| terminative | szivarig | szivarokig |
| essive-formal | szivarként | szivarokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szivarban | szivarokban |
| superessive | szivaron | szivarokon |
| adessive | szivarnál | szivaroknál |
| illative | szivarba | szivarokba |
| sublative | szivarra | szivarokra |
| allative | szivarhoz | szivarokhoz |
| elative | szivarból | szivarokból |
| delative | szivarról | szivarokról |
| ablative | szivartól | szivaroktól |
| non-attributive possessive - singular |
szivaré | szivaroké |
| non-attributive possessive - plural |
szivaréi | szivarokéi |
| Possessive forms of szivar | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szivarom | szivarjaim |
| 2nd person sing. | szivarod | szivarjaid |
| 3rd person sing. | szivarja | szivarjai |
| 1st person plural | szivarunk | szivarjaink |
| 2nd person plural | szivarotok | szivarjaitok |
| 3rd person plural | szivarjuk | szivarjaik |
See also
szivar on the Hungarian Wikipedia.Wikipedia hu
Further reading
- szivar in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.