tájnyelv

Hungarian

Etymology

táj +‎ nyelv

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtaːjɲɛlv]
  • Hyphenation: táj‧nyelv
  • Rhymes: -ɛlv

Noun

tájnyelv (plural tájnyelvek)

  1. dialect (a language variety that is characteristic of a particular area, community or group)
    Synonyms: nyelvjárás, tájszólás, dialektus

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tájnyelv tájnyelvek
accusative tájnyelvet tájnyelveket
dative tájnyelvnek tájnyelveknek
instrumental tájnyelvvel tájnyelvekkel
causal-final tájnyelvért tájnyelvekért
translative tájnyelvvé tájnyelvekké
terminative tájnyelvig tájnyelvekig
essive-formal tájnyelvként tájnyelvekként
essive-modal — —
inessive tájnyelvben tájnyelvekben
superessive tájnyelven tájnyelveken
adessive tájnyelvnél tájnyelveknél
illative tájnyelvbe tájnyelvekbe
sublative tájnyelvre tájnyelvekre
allative tájnyelvhez tájnyelvekhez
elative tájnyelvből tájnyelvekből
delative tájnyelvről tájnyelvekről
ablative tájnyelvtől tájnyelvektől
non-attributive
possessive - singular		 tájnyelvé tájnyelveké
non-attributive
possessive - plural		 tájnyelvéi tájnyelvekéi
Possessive forms of tájnyelv
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tájnyelvem tájnyelveim
2nd person sing. tájnyelved tájnyelveid
3rd person sing. tájnyelve tájnyelvei
1st person plural tájnyelvünk tájnyelveink
2nd person plural tájnyelvetek tájnyelveitek
3rd person plural tájnyelvük tájnyelveik

Further reading
  • tájnyelv in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.