tölgy

Hungarian

Etymology

From Alanic *tulʒæ (“oak”).[1][2]

Compare Ossetian тулдз.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtølɟ]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: tölgy
  • Rhymes: -ølɟ

Noun

tölgy (plural tölgyek)

  1. oak (tree)
    • 1825, Mihály Vörösmarty, Zalán futása, canto 2, lines 670–672:
      Mint, ha megindúl a fuvalom nagy Mátra vidékén, / Rengenek a tölgyek, fejeik meghajlanak ingva: / Úgy mozgott Bodrog táján a reggeli tábor.

Declension
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative tölgy tölgyek
accusative tölgyet tölgyeket
dative tölgynek tölgyeknek
instrumental tölggyel tölgyekkel
causal-final tölgyért tölgyekért
translative tölggyé tölgyekké
terminative tölgyig tölgyekig
essive-formal tölgyként tölgyekként
essive-modal — —
inessive tölgyben tölgyekben
superessive tölgyön tölgyeken
adessive tölgynél tölgyeknél
illative tölgybe tölgyekbe
sublative tölgyre tölgyekre
allative tölgyhöz tölgyekhez
elative tölgyből tölgyekből
delative tölgyről tölgyekről
ablative tölgytől tölgyektől
non-attributive
possessive - singular		 tölgyé tölgyeké
non-attributive
possessive - plural		 tölgyéi tölgyekéi
Possessive forms of tölgy
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tölgyem tölgyeim
2nd person sing. tölgyed tölgyeid
3rd person sing. tölgye tölgyei
1st person plural tölgyünk tölgyeink
2nd person plural tölgyetek tölgyeitek
3rd person plural tölgyük tölgyeik

Derived terms

References
  1. A. Loma, “Osetisch tūlʒ/tōlʒæ ‘Eiche’”, Die Sprache 46/1 (2006): 112-16.
  2. Róna-Tas, András; Berta, Árpád; Károly, László (2011) West Old Turkic: Turkic Loanwords in Hungarian (Turcologica; 84), volume II, Wiesbaden: Harrassowitz Verlag, page 1336

Further reading
  • (oak): tölgy in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • ([regional, archaic] udder; alternative form of tőgy): tölgy in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.