töri

See also: tori, Tori, torí, Torí, Tóri, tōri, tõri, and -tori

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtøri]
  • Hyphenation: tö‧ri
  • Rhymes: -ri

Etymology 1

Clipping and -i diminutive of történelem (“history”).

Noun

töri

  1. (informal) history (a school subject)
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative töri törik
accusative törit töriket
dative törinek töriknek
instrumental törivel törikkel
causal-final töriért törikért
translative törivé törikké
terminative töriig törikig
essive-formal töriként törikként
essive-modal — —
inessive töriben törikben
superessive törin töriken
adessive törinél töriknél
illative töribe törikbe
sublative törire törikre
allative törihez törikhez
elative töriből törikből
delative töriről törikről
ablative töritől töriktől
non-attributive
possessive - singular		 törié töriké
non-attributive
possessive - plural		 töriéi törikéi
Possessive forms of töri
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. törim törijeim
2nd person sing. törid törijeid
3rd person sing. törije törijei
1st person plural törink törijeink
2nd person plural töritek törijeitek
3rd person plural törijük törijeik

Etymology 2

tör (“to break”) +‎ -i (personal suffix)

Verb

töri

  1. third-person singular indicative present definite of tör
Derived terms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.