tacskó
Hungarian
tacskó
Etymology
From Late Latin taxō (“badger”), of Germanic origin, compare Proto-Germanic *þahsuz (“badger”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtɒt͡ʃkoː]
- Hyphenation: tacs‧kó
- Rhymes: -koː
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | tacskó | tacskók |
| accusative | tacskót | tacskókat |
| dative | tacskónak | tacskóknak |
| instrumental | tacskóval | tacskókkal |
| causal-final | tacskóért | tacskókért |
| translative | tacskóvá | tacskókká |
| terminative | tacskóig | tacskókig |
| essive-formal | tacskóként | tacskókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | tacskóban | tacskókban |
| superessive | tacskón | tacskókon |
| adessive | tacskónál | tacskóknál |
| illative | tacskóba | tacskókba |
| sublative | tacskóra | tacskókra |
| allative | tacskóhoz | tacskókhoz |
| elative | tacskóból | tacskókból |
| delative | tacskóról | tacskókról |
| ablative | tacskótól | tacskóktól |
| non-attributive possessive - singular |
tacskóé | tacskóké |
| non-attributive possessive - plural |
tacskóéi | tacskókéi |
| Possessive forms of tacskó | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | tacskóm | tacskóim |
| 2nd person sing. | tacskód | tacskóid |
| 3rd person sing. | tacskója | tacskói |
| 1st person plural | tacskónk | tacskóink |
| 2nd person plural | tacskótok | tacskóitok |
| 3rd person plural | tacskójuk | tacskóik |
See also
tacskó on the Hungarian Wikipedia.Wikipedia hu
Further reading
- tacskó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.