tempó

See also: tempo and Tempo

Hungarian

Etymology

From Italian tempo.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtɛmpoː]
  • Hyphenation: tem‧pó
  • Rhymes: -poː

Noun

tempó (plural tempók)

  1. tempo, pace, speed
  2. (music) tempo
  3. (swimming) stroke

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative tempó tempók
accusative tempót tempókat
dative tempónak tempóknak
instrumental tempóval tempókkal
causal-final tempóért tempókért
translative tempóvá tempókká
terminative tempóig tempókig
essive-formal tempóként tempókként
essive-modal — —
inessive tempóban tempókban
superessive tempón tempókon
adessive tempónál tempóknál
illative tempóba tempókba
sublative tempóra tempókra
allative tempóhoz tempókhoz
elative tempóból tempókból
delative tempóról tempókról
ablative tempótól tempóktól
non-attributive
possessive - singular		 tempóé tempóké
non-attributive
possessive - plural		 tempóéi tempókéi
Possessive forms of tempó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tempóm tempóim
2nd person sing. tempód tempóid
3rd person sing. tempója tempói
1st person plural tempónk tempóink
2nd person plural tempótok tempóitok
3rd person plural tempójuk tempóik

Derived terms
  • tempós
  • tempózik

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading
  • tempó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.