tisztelet

Hungarian

Etymology

tisztel (“to respect”) +‎ -et

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtistɛlɛt]
  • Hyphenation: tisz‧te‧let
  • Rhymes: -ɛt

Noun

tisztelet (usually uncountable, plural tiszteletek)

  1. respect, regard, esteem
  2. honor, honour, reputation, veneration, worship

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tisztelet tiszteletek
accusative tiszteletet tiszteleteket
dative tiszteletnek tiszteleteknek
instrumental tisztelettel tiszteletekkel
causal-final tiszteletért tiszteletekért
translative tiszteletté tiszteletekké
terminative tiszteletig tiszteletekig
essive-formal tiszteletként tiszteletekként
essive-modal — —
inessive tiszteletben tiszteletekben
superessive tiszteleten tiszteleteken
adessive tiszteletnél tiszteleteknél
illative tiszteletbe tiszteletekbe
sublative tiszteletre tiszteletekre
allative tisztelethez tiszteletekhez
elative tiszteletből tiszteletekből
delative tiszteletről tiszteletekről
ablative tisztelettől tiszteletektől
non-attributive
possessive - singular		 tiszteleté tiszteleteké
non-attributive
possessive - plural		 tiszteletéi tiszteletekéi
Possessive forms of tisztelet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tiszteletem tiszteleteim
2nd person sing. tiszteleted tiszteleteid
3rd person sing. tisztelete tiszteletei
1st person plural tiszteletünk tiszteleteink
2nd person plural tiszteletetek tiszteleteitek
3rd person plural tiszteletük tiszteleteik

Derived terms
Compound words
Expressions
  • tisztelet a kivételnek

Further reading
  • tisztelet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.