tonzúra

See also: tonzura

Hungarian

Etymology

From Latin tonsura.[1] With -úra ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtonzuːrɒ]
  • Hyphenation: ton‧zú‧ra
  • Rhymes: -rɒ

Noun

tonzúra (plural tonzúrák)

  1. tonsure

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative tonzúra tonzúrák
accusative tonzúrát tonzúrákat
dative tonzúrának tonzúráknak
instrumental tonzúrával tonzúrákkal
causal-final tonzúráért tonzúrákért
translative tonzúrává tonzúrákká
terminative tonzúráig tonzúrákig
essive-formal tonzúraként tonzúrákként
essive-modal — —
inessive tonzúrában tonzúrákban
superessive tonzúrán tonzúrákon
adessive tonzúránál tonzúráknál
illative tonzúrába tonzúrákba
sublative tonzúrára tonzúrákra
allative tonzúrához tonzúrákhoz
elative tonzúrából tonzúrákból
delative tonzúráról tonzúrákról
ablative tonzúrától tonzúráktól
non-attributive
possessive - singular		 tonzúráé tonzúráké
non-attributive
possessive - plural		 tonzúráéi tonzúrákéi
Possessive forms of tonzúra
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tonzúrám tonzúráim
2nd person sing. tonzúrád tonzúráid
3rd person sing. tonzúrája tonzúrái
1st person plural tonzúránk tonzúráink
2nd person plural tonzúrátok tonzúráitok
3rd person plural tonzúrájuk tonzúráik

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • tonzúra in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.