végez

Hungarian

Etymology

vég +‎ -ez

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈveːɡɛz]
  • Hyphenation: vé‧gez
  • Rhymes: -ɛz

Verb

végez

  1. (transitive) to do, to perform (some work)
  2. (transitive, intransitive) to finish, to graduate (from school, course etc.)
  3. (intransitive) to finish, to end, to complete (used with -val/-vel)
  4. (transitive, often with null object) to end up in the specified way or at the specified place

Conjugation
conjugation of végez
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. végzek végzel végez végzünk végeztek végeznek
Def. végzem végzed végzi végezzük végzitek végzik
2nd-p. o. végezlek ―
Past Indef. végeztem végeztél végzett végeztünk végeztetek végeztek
Def. végeztem végezted végezte végeztük végeztétek végezték
2nd-p. o. végeztelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. végeznék végeznél végezne végeznénk végeznétek végeznének
Def. végezném végeznéd végezné végeznénk
(or végeznők)		 végeznétek végeznék
2nd-p. o. végeznélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. végezzek végezz or
végezzél		 végezzen végezzünk végezzetek végezzenek
Def. végezzem végezd or
végezzed		 végezze végezzük végezzétek végezzék
2nd-p. o. végezzelek ―
Infinitive végezni végeznem végezned végeznie végeznünk végeznetek végezniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
végzés végző végzett végzendő végezve végezhet

Derived terms

(With verbal prefixes):

Expressions

Further reading
  • végez in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.