versenytárs

Hungarian

Etymology

verseny (“contest, competition, rivalry”) +‎ társ (“companion, fellow, partner”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈvɛrʃɛɲtaːrʃ]
  • Hyphenation: ver‧seny‧társ
  • Rhymes: -aːrʃ

Noun

versenytárs (plural versenytársak)

  1. competitor, rival

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative versenytárs versenytársak
accusative versenytársat versenytársakat
dative versenytársnak versenytársaknak
instrumental versenytárssal versenytársakkal
causal-final versenytársért versenytársakért
translative versenytárssá versenytársakká
terminative versenytársig versenytársakig
essive-formal versenytársként versenytársakként
essive-modal — —
inessive versenytársban versenytársakban
superessive versenytárson versenytársakon
adessive versenytársnál versenytársaknál
illative versenytársba versenytársakba
sublative versenytársra versenytársakra
allative versenytárshoz versenytársakhoz
elative versenytársból versenytársakból
delative versenytársról versenytársakról
ablative versenytárstól versenytársaktól
non-attributive
possessive - singular		 versenytársé versenytársaké
non-attributive
possessive - plural		 versenytárséi versenytársakéi
Possessive forms of versenytárs
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. versenytársam versenytársaim
2nd person sing. versenytársad versenytársaid
3rd person sing. versenytársa versenytársai
1st person plural versenytársunk versenytársaink
2nd person plural versenytársatok versenytársaitok
3rd person plural versenytársuk versenytársaik

Further reading
  • versenytárs in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.