veszett

Hungarian

Etymology

vész or veszik (“to perish”) +‎ -ett (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈvɛsɛtː]
  • Hyphenation: ve‧szett
  • Rhymes: -ɛtː

Verb

veszett

  1. third-person singular indicative past indefinite of vész or veszik

Participle

veszett

  1. past participle of vész or veszik

Adjective

veszett (comparative veszettebb, superlative legveszettebb)

  1. lost, hopeless, condemned (ruined or destroyed, past help or hope)
    Synonyms: (lost) elveszett, odaveszett
  2. rabid (affected with rabies)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative veszett veszettek
accusative veszettet veszetteket
dative veszettnek veszetteknek
instrumental veszettel veszettekkel
causal-final veszettért veszettekért
translative veszetté veszettekké
terminative veszettig veszettekig
essive-formal veszettként veszettekként
essive-modal veszettül —
inessive veszettben veszettekben
superessive veszetten veszetteken
adessive veszettnél veszetteknél
illative veszettbe veszettekbe
sublative veszettre veszettekre
allative veszetthez veszettekhez
elative veszettből veszettekből
delative veszettről veszettekről
ablative veszettől veszettektől
non-attributive
possessive - singular		 veszetté veszetteké
non-attributive
possessive - plural		 veszettéi veszettekéi

Derived terms

(Expressions):

Further reading
  • veszett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.