vizsgázik

Hungarian

Etymology

vizsga +‎ -zik (verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈviʒɡaːzik]
  • Hyphenation: vizs‧gá‧zik
  • Rhymes: -aːzik

Verb

vizsgázik

  1. (intransitive, education) to take an exam/test (the object requires -ból/-ből)
    Holnap vizsgázom biológiából. ― I have a biology test tomorrow.
  2. (intransitive, by extension) to be tested (by a life challenge or in character)
    Becsületességből rosszul vizsgázott. ― He/she failed the honesty test.

Conjugation
conjugation of vizsgázik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. vizsgázom or
vizsgázok		 vizsgázol vizsgázik vizsgázunk vizsgáztok vizsgáznak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. vizsgáztam vizsgáztál vizsgázott vizsgáztunk vizsgáztatok vizsgáztak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. vizsgáznék vizsgáznál vizsgázna vizsgáznánk vizsgáznátok vizsgáznának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. vizsgázzak  or
vizsgázzam		 vizsgázz or
vizsgázzál		 vizsgázzon vizsgázzunk vizsgázzatok vizsgázzanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive vizsgázni vizsgáznom vizsgáznod vizsgáznia vizsgáznunk vizsgáznotok vizsgázniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
vizsgázás vizsgázó vizsgázott ― vizsgázva vizsgázhat

Derived terms
  • vizsgázás
  • vizsgázgat
  • vizsgáztat

(With verbal prefixes):

  • levizsgázik

Further reading
  • vizsgázik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.