vonzat

Hungarian

Etymology

vonz +‎ -at (noun-forming suffix)[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈvonzɒt]
  • Hyphenation: von‧zat
  • Rhymes: -ɒt

Noun

vonzat (plural vonzatok)

  1. (grammar) argument, complement, actant, regimen, case (or preposition that is taken, required or governed by a verb or the participle or noun derived from it, an adjective, a pre- or postposition, occasionally a numeral)
    Antonym: régens

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative vonzat vonzatok
accusative vonzatot vonzatokat
dative vonzatnak vonzatoknak
instrumental vonzattal vonzatokkal
causal-final vonzatért vonzatokért
translative vonzattá vonzatokká
terminative vonzatig vonzatokig
essive-formal vonzatként vonzatokként
essive-modal — —
inessive vonzatban vonzatokban
superessive vonzaton vonzatokon
adessive vonzatnál vonzatoknál
illative vonzatba vonzatokba
sublative vonzatra vonzatokra
allative vonzathoz vonzatokhoz
elative vonzatból vonzatokból
delative vonzatról vonzatokról
ablative vonzattól vonzatoktól
non-attributive
possessive - singular		 vonzaté vonzatoké
non-attributive
possessive - plural		 vonzatéi vonzatokéi
Possessive forms of vonzat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vonzatom vonzataim
2nd person sing. vonzatod vonzataid
3rd person sing. vonzata vonzatai
1st person plural vonzatunk vonzataink
2nd person plural vonzatotok vonzataitok
3rd person plural vonzatuk vonzataik

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading
  • vonzat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.