zárul

Hungarian

Etymology

zár +‎ -ul

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈzaːrul]
  • Hyphenation: zá‧rul
  • Rhymes: -ul

Verb

zárul

  1. (intransitive) to close, lock
    Active-voice counterpart: zár

Conjugation
conjugation of zárul
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. zárulok zárulsz zárul zárulunk zárultok zárulnak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. zárultam zárultál zárult zárultunk zárultatok zárultak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. zárulnék zárulnál zárulna zárulnánk zárulnátok zárulnának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. záruljak zárulj or
záruljál		 záruljon záruljunk záruljatok záruljanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive zárulni zárulnom zárulnod zárulnia zárulnunk zárulnotok zárulniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
zárulás záruló zárult ― zárulva zárulhat

Derived terms

(With verbal prefixes):

Further reading
  • zárul in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.