zseniális
Hungarian
Etymology
From German genial, from French génial (“genial”), from génie (“genius”).[1] With -ális ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈʒɛnijaːliʃ]
- Hyphenation: zse‧ni‧á‧lis
- Rhymes: -iʃ
Adjective
zseniális (comparative zseniálisabb, superlative legzseniálisabb)
Declension
| Inflection of zseniális | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | zseniális | zseniálisak |
| accusative | zseniálisat zseniálist |
zseniálisakat |
| dative | zseniálisnak | zseniálisaknak |
| instrumental | zseniálissal | zseniálisakkal |
| causal-final | zseniálisért | zseniálisakért |
| translative | zseniálissá | zseniálisakká |
| terminative | zseniálisig | zseniálisakig |
| essive-formal | zseniálisként | zseniálisakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | zseniálisban | zseniálisakban |
| superessive | zseniálison | zseniálisakon |
| adessive | zseniálisnál | zseniálisaknál |
| illative | zseniálisba | zseniálisakba |
| sublative | zseniálisra | zseniálisakra |
| allative | zseniálishoz | zseniálisakhoz |
| elative | zseniálisból | zseniálisakból |
| delative | zseniálisról | zseniálisakról |
| ablative | zseniálistól | zseniálisaktól |
| non-attributive possessive - singular |
zseniálisé | zseniálisaké |
| non-attributive possessive - plural |
zseniáliséi | zseniálisakéi |
Derived terms
Related terms
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
- zseniális in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.