értet

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈeːrtɛt]
  • Hyphenation: ér‧tet
  • Rhymes: -ɛt

Etymology 1

ért (“to understand”) +‎ -et (causative suffix)

Verb

értet

  1. (transitive, construed with meg-) causative of ért: to make someone understand something or to have oneself or something understood
Usage notes

This form normally occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

  • értet (…) meg, meg … értet ― megértet
Conjugation
conjugation of értet
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. értetek értetsz értet értetünk értettek értetnek
Def. értetem érteted érteti értetjük értetitek értetik
2nd-p. o. értetlek ―
Past Indef. értettem értettél értetett értettünk értettetek értettek
Def. értettem értetted értette értettük értettétek értették
2nd-p. o. értettelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. értetnék értetnél értetne értetnénk értetnétek értetnének
Def. értetném értetnéd értetné értetnénk
(or értetnők)		 értetnétek értetnék
2nd-p. o. értetnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. értessek értess or
értessél		 értessen értessünk értessetek értessenek
Def. értessem értesd or
értessed		 értesse értessük értessétek értessék
2nd-p. o. értesselek ―
Infinitive értetni értetnem értetned értetnie értetnünk értetnetek értetniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
értetés értető értetett értetendő értetve értethet
Derived terms

(With verbal prefixes):

Etymology 2

ér (“to reach, touch”) +‎ -tet (causative suffix)

Verb

értet

  1. (transitive, rare) causative of ér: to (cause something to) touch something (used with -hoz/-hez/-höz)
    Synonym: érint
Conjugation
conjugation of értet
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. értetek értetsz értet értetünk értettek értetnek
Def. értetem érteted érteti értetjük értetitek értetik
2nd-p. o. értetlek ―
Past Indef. értettem értettél értetett értettünk értettetek értettek
Def. értettem értetted értette értettük értettétek értették
2nd-p. o. értettelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. értetnék értetnél értetne értetnénk értetnétek értetnének
Def. értetném értetnéd értetné értetnénk
(or értetnők)		 értetnétek értetnék
2nd-p. o. értetnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. értessek értess or
értessél		 értessen értessünk értessetek értessenek
Def. értessem értesd or
értessed		 értesse értessük értessétek értessék
2nd-p. o. értesselek ―
Infinitive értetni értetnem értetned értetnie értetnünk értetnetek értetniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
értetés értető értetett értetendő értetve értethet
Derived terms

(With verbal prefixes):

  • hozzáértet
  • odaértet

Further reading
  • megértet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • értet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.