űr

See also: Appendix:Variations of "ur"

Hungarian

Etymology

Back-formation from üreg.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈyːr]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: űr
  • Rhymes: -yːr

Noun

űr (plural űrök)

  1. void, gap (empty space)
    Synonyms: hiány, távolság, szakadék
    Hiánya nagy űrt hagyott az életünkben. ― His/her absence left a huge void in our life.
  2. (astronomy) space, outer space (area beyond the atmosphere of planets that consists of a vacuum)
    Synonyms: világűr, világmindenség, kozmosz
  3. emptiness
    Synonyms: üresség, a semmi

Declension
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative űr űrök
accusative űrt űröket
dative űrnek űröknek
instrumental űrrel űrökkel
causal-final űrért űrökért
translative űrré űrökké
terminative űrig űrökig
essive-formal űrként űrökként
essive-modal — —
inessive űrben űrökben
superessive űrön űrökön
adessive űrnél űröknél
illative űrbe űrökbe
sublative űrre űrökre
allative űrhöz űrökhöz
elative űrből űrökből
delative űrről űrökről
ablative űrtől űröktől
non-attributive
possessive - singular		 űré űröké
non-attributive
possessive - plural		 űréi űrökéi
Possessive forms of űr
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. űröm űreim
űrjeim
2nd person sing. űröd űreid
űrjeid
3rd person sing. űre
űrje		 űrei
űrjei
1st person plural űrünk űreink
űrjeink
2nd person plural űrötök űreitek
űrjeitek
3rd person plural űrük
űrjük		 űreik
űrjeik

Derived terms
Compound words

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading
  • űr in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.