állíttatik

Hungarian

Etymology

állít (“to erect”) +‎ -tatik

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈaːlːiːtːɒtik]
  • Hyphenation: ál‧lít‧ta‧tik
  • Rhymes: -ɒtik

Verb

állíttatik

  1. (intransitive, archaic) passive of állít: to be erected

Conjugation
conjugation of állíttatik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. állíttatom or
állíttatok		 állíttatsz állíttatik állíttatunk állíttattok állíttatnak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. állíttattam állíttattál állíttatott állíttattunk állíttattatok állíttattak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. állíttatnék állíttatnál állíttatna állíttatnánk állíttatnátok állíttatnának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. állíttassak  or
állíttassam		 állíttass or
állíttassál		 állíttasson or
állíttassék		 állíttassunk állíttassatok állíttassanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive állíttatni állíttatnom állíttatnod állíttatnia állíttatnunk állíttatnotok állíttatniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
állíttatás állíttató állíttatott ― állíttatva állíttathat
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.