átír

Hungarian

Etymology

át- (“through, across, trans-”) +‎ ír (“write, scribe”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈaːtiːr]
  • Hyphenation: át‧ír
  • Rhymes: -iːr

Verb

átír

  1. (transitive) to rewrite
  2. (transitive) to transcribe

Conjugation
conjugation of átír
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. átírok átírsz átír átírunk átírtok átírnak
Def. átírom átírod átírja átírjuk átírjátok átírják
2nd-p. o. átírlak ―
Past Indef. átírtam átírtál átírt átírtunk átírtatok átírtak
Def. átírtam átírtad átírta átírtuk átírtátok átírták
2nd-p. o. átírtalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. átírnék átírnál átírna átírnánk átírnátok átírnának
Def. átírnám átírnád átírná átírnánk
(or átírnók)		 átírnátok átírnák
2nd-p. o. átírnálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. átírjak átírj or
átírjál		 átírjon átírjunk átírjatok átírjanak
Def. átírjam átírd or
átírjad		 átírja átírjuk átírjátok átírják
2nd-p. o. átírjalak ―
Infinitive átírni átírnom átírnod átírnia átírnunk átírnotok átírniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
átírás átíró átírt átírandó átírva átírhat

Derived terms

Further reading
  • átír in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • átír in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.