émelyeg

Hungarian

Etymology

From an otherwise unattested stem of unknown origin + -lyeg (“frequentative verb-forming suffix”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈeːmɛjɛɡ]
  • Hyphenation: éme‧lyeg
  • Rhymes: -ɛɡ

Verb

émelyeg

  1. (intransitive) to feel sick/nauseous

Conjugation
conjugation of émelyeg
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. émelygek émelyegsz émelyeg émelygünk émelyegtek émelyegnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. émelyegtem émelyegtél émelygett émelyegtünk émelyegtetek émelyegtek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. émelyegnék émelyegnél émelyegne émelyegnénk émelyegnétek émelyegnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. émelyegjek émelyegj or
émelyegjél		 émelyegjen émelyegjünk émelyegjetek émelyegjenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive émelyegni émelyegnem émelyegned émelyegnie émelyegnünk émelyegnetek émelyegniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
émelygés émelygő émelygett ― émelyegve émelyeghet

Derived terms
  • émelyít

See also
  • Appendix:Hungarian words with ly

References
  1. émelyeg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • émelyeg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.