összetartozik

Hungarian

Etymology

össze- (“together”) +‎ tartozik (“to belong”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈøsːɛtɒrtozik]
  • Hyphenation: ösz‧sze‧tar‧to‧zik
  • Rhymes: -ozik

Verb

összetartozik

  1. (intransitive) to belong together

Conjugation
conjugation of összetartozik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. összetartozom or
összetartozok		 összetartozol összetartozik összetartozunk összetartoztok összetartoznak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. összetartoztam összetartoztál összetartozott összetartoztunk összetartoztatok összetartoztak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. összetartoznék összetartoznál összetartozna összetartoznánk összetartoznátok összetartoznának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. összetartozzak  or
összetartozzam		 összetartozz or
összetartozzál		 összetartozzon összetartozzunk összetartozzatok összetartozzanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive összetartozni összetartoznom összetartoznod összetartoznia összetartoznunk összetartoznotok összetartozniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
összetartozás összetartozó összetartozott ― összetartozva összetartozhat

Derived terms

Further reading
  • összetartozik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.