ötvöz

Hungarian

Etymology

From the erroneously deduced ötv- stem of ötvös +‎ -öz. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈøtvøz]
  • Hyphenation: öt‧vöz
  • Rhymes: -øz

Verb

ötvöz

  1. (transitive) to alloy (to mix or combine metals)

Conjugation
conjugation of ötvöz
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. ötvözök ötvözöl ötvöz ötvözünk ötvöztök ötvöznek
Def. ötvözöm ötvözöd ötvözi ötvözzük ötvözitek ötvözik
2nd-p. o. ötvözlek ―
Past Indef. ötvöztem ötvöztél ötvözött ötvöztünk ötvöztetek ötvöztek
Def. ötvöztem ötvözted ötvözte ötvöztük ötvöztétek ötvözték
2nd-p. o. ötvöztelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. ötvöznék ötvöznél ötvözne ötvöznénk ötvöznétek ötvöznének
Def. ötvözném ötvöznéd ötvözné ötvöznénk
(or ötvöznők)		 ötvöznétek ötvöznék
2nd-p. o. ötvöznélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. ötvözzek ötvözz or
ötvözzél		 ötvözzön ötvözzünk ötvözzetek ötvözzenek
Def. ötvözzem ötvözd or
ötvözzed		 ötvözze ötvözzük ötvözzétek ötvözzék
2nd-p. o. ötvözzelek ―
Infinitive ötvözni ötvöznöm ötvöznöd ötvöznie ötvöznünk ötvöznötök ötvözniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
ötvözés ötvöző ötvözött ötvözendő ötvözve ötvözhet

Derived terms

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading
  • ötvöz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.