bélel

Hungarian

Etymology

First attested in 1559. bél +‎ -el (verb-forming suffix)[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbeːlɛl]
  • Hyphenation: bé‧lel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

bélel

  1. (transitive) to line (with: -val/-vel) (to cover the inner surface of something with a warming, insulating material)
    A madár puha fűvel béleli a fészkét. ― The bird lines its nest with soft grass.
    A varrónő selyemmel bélelte a köpenyt. ― The seamstress lined the cloak with silk.
    Az ajándékdobozt selyempapírral béleltem. ― I lined the gift box with tissue paper.

Conjugation
conjugation of bélel
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. bélelek bélelsz bélel bélelünk béleltek bélelnek
Def. bélelem béleled béleli béleljük bélelitek bélelik
2nd-p. o. bélellek ―
Past Indef. béleltem béleltél bélelt béleltünk béleltetek béleltek
Def. béleltem bélelted bélelte béleltük béleltétek bélelték
2nd-p. o. béleltelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. bélelnék bélelnél bélelne bélelnénk bélelnétek bélelnének
Def. bélelném bélelnéd bélelné bélelnénk
(or bélelnők)		 bélelnétek bélelnék
2nd-p. o. bélelnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. béleljek bélelj or
béleljél		 béleljen béleljünk béleljetek béleljenek
Def. béleljem béleld or
béleljed		 bélelje béleljük béleljétek béleljék
2nd-p. o. béleljelek ―
Infinitive bélelni bélelnem bélelned bélelnie bélelnünk bélelnetek bélelniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
bélelés bélelő bélelt bélelendő bélelve bélelhet

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • bebélel
  • kibélel

References
  1. bélel in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • bélel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • bélel in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.