bekövetkezik

Hungarian

Etymology

be- +‎ következik

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbɛkøvɛtkɛzik]
  • Hyphenation: be‧kö‧vet‧ke‧zik
  • Rhymes: -ɛzik

Verb

bekövetkezik

  1. (intransitive) to occur, come true, ensue, result, come about

Conjugation
conjugation of bekövetkezik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. bekövetkezem or
bekövetkezek		 bekövetkezel bekövetkezik bekövetkezünk bekövetkeztek bekövetkeznek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. bekövetkeztem bekövetkeztél bekövetkezett bekövetkeztünk bekövetkeztetek bekövetkeztek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. bekövetkeznék bekövetkeznél bekövetkezne bekövetkeznénk bekövetkeznétek bekövetkeznének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. bekövetkezzek  or
bekövetkezzem		 bekövetkezz or
bekövetkezzél		 bekövetkezzen bekövetkezzünk bekövetkezzetek bekövetkezzenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive bekövetkezni bekövetkeznem bekövetkezned bekövetkeznie bekövetkeznünk bekövetkeznetek bekövetkezniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
bekövetkezés bekövetkező bekövetkezett ― bekövetkezve bekövetkezhet

Further reading
  • bekövetkezik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • bekövetkezik in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.