beküld

Hungarian

Etymology

be- +‎ küld

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbɛkyld]
  • Hyphenation: be‧küld
  • Rhymes: -yld

Verb

beküld

  1. (transitive) to send in, hand in

Conjugation
conjugation of beküld
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. beküldök beküldesz beküld beküldünk beküldötök or
beküldtök		 beküldenek
Def. beküldöm beküldöd beküldi beküldjük bekülditek beküldik
2nd-p. o. beküldelek ―
Past Indef. beküldtem beküldtél beküldött beküldtünk beküldtetek beküldtek
Def. beküldtem beküldted beküldte beküldtük beküldtétek beküldték
2nd-p. o. beküldtelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. beküldenék beküldenél beküldene beküldenénk beküldenétek beküldenének
Def. beküldeném beküldenéd beküldené beküldenénk
(or beküldenők)		 beküldenétek beküldenék
2nd-p. o. beküldenélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. beküldjek beküldj or
beküldjél		 beküldjön beküldjünk beküldjetek beküldjenek
Def. beküldjem beküldd or
beküldjed		 beküldje beküldjük beküldjétek beküldjék
2nd-p. o. beküldjelek ―
Infinitive beküldeni beküldenem beküldened beküldenie beküldenünk beküldenetek beküldeniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
beküldés beküldő beküldött beküldendő beküldve beküldhet

Derived terms
  • beküldés

Further reading
  • beküld in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • beküld in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.