csoportosul

Hungarian

Etymology

csoportos +‎ -ul

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡ʃoportoʃul]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: cso‧por‧to‧sul
  • Rhymes: -ul

Verb

csoportosul

  1. (intransitive) to gather, assemble, form a group

Conjugation
conjugation of csoportosul
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. csoportosulok csoportosulsz csoportosul csoportosulunk csoportosultok csoportosulnak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. csoportosultam csoportosultál csoportosult csoportosultunk csoportosultatok csoportosultak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. csoportosulnék csoportosulnál csoportosulna csoportosulnánk csoportosulnátok csoportosulnának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. csoportosuljak csoportosulj or
csoportosuljál		 csoportosuljon csoportosuljunk csoportosuljatok csoportosuljanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive csoportosulni csoportosulnom csoportosulnod csoportosulnia csoportosulnunk csoportosulnotok csoportosulniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
csoportosulás csoportosuló csoportosult ― csoportosulva csoportosulhat

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • átcsoportosul
  • összecsoportosul

Further reading
  • csoportosul in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • csoportosul in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.