dinsztel

Hungarian

Etymology

From Bavarian tinst'n, dinstn, from German dünsten (“to stew, steam”), from Dunst (“steam, vapour”).[1] With the verb-forming suffix -el.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈdinstɛl]
  • Hyphenation: dinsz‧tel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

dinsztel

  1. (transitive, cooking) to stew, braise, steam
    Synonym: párol

Conjugation
conjugation of dinsztel
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. dinsztelek dinsztelsz dinsztel dinsztelünk dinszteltek dinsztelnek
Def. dinsztelem dinszteled dinszteli dinszteljük dinsztelitek dinsztelik
2nd-p. o. dinsztellek ―
Past Indef. dinszteltem dinszteltél dinsztelt dinszteltünk dinszteltetek dinszteltek
Def. dinszteltem dinsztelted dinsztelte dinszteltük dinszteltétek dinsztelték
2nd-p. o. dinszteltelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. dinsztelnék dinsztelnél dinsztelne dinsztelnénk dinsztelnétek dinsztelnének
Def. dinsztelném dinsztelnéd dinsztelné dinsztelnénk
(or dinsztelnők)		 dinsztelnétek dinsztelnék
2nd-p. o. dinsztelnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. dinszteljek dinsztelj or
dinszteljél		 dinszteljen dinszteljünk dinszteljetek dinszteljenek
Def. dinszteljem dinszteld or
dinszteljed		 dinsztelje dinszteljük dinszteljétek dinszteljék
2nd-p. o. dinszteljelek ―
Infinitive dinsztelni dinsztelnem dinsztelned dinsztelnie dinsztelnünk dinsztelnetek dinsztelniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
dinsztelés dinsztelő dinsztelt dinsztelendő dinsztelve dinsztelhet

Derived terms
  • dinsztelés
  • dinsztelt

References
  1. dinsztel in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • dinsztel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • dinsztel in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.