ellenáll

Hungarian

Etymology

ellen- +‎ áll

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛlːɛnaːlː]
  • Hyphenation: el‧len‧áll
  • Rhymes: -aːlː

Verb

ellenáll

  1. (intransitive) to resist, to withstand (someone or something: -nak/-nek)
    Nem mindenki tud ellenállni egy ilyen kísértésnek.
    Not everyone can resist such a temptation.
    Minden erejüket megfeszítve sikerült ellenállniuk az ellenség nyomásának.
    Exerting all their strength they managed to withstand the pressure of the enemy.

Conjugation
conjugation of ellenáll
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. ellenállok ellenállsz ellenáll ellenállunk ellenálltok ellenállnak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. ellenálltam ellenálltál ellenállt ellenálltunk ellenálltatok ellenálltak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. ellenállnék ellenállnál ellenállna ellenállnánk ellenállnátok ellenállnának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. ellenálljak ellenállj or
ellenálljál		 ellenálljon ellenálljunk ellenálljatok ellenálljanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive ellenállni ellenállnom ellenállnod ellenállnia ellenállnunk ellenállnotok ellenállniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
ellenállás ellenálló ellenállt ― ellenállva ellenállhat

Derived terms

Further reading
  • ellenáll in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.