elvág

Hungarian

Etymology

el- +‎ vág

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛlvaːɡ]
  • Hyphenation: el‧vág
  • Rhymes: -aːɡ

Verb

elvág

  1. (transitive) to cut, to cut off

Conjugation
conjugation of elvág
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. elvágok elvágsz elvág elvágunk elvágtok elvágnak
Def. elvágom elvágod elvágja elvágjuk elvágjátok elvágják
2nd-p. o. elváglak ―
Past Indef. elvágtam elvágtál elvágott elvágtunk elvágtatok elvágtak
Def. elvágtam elvágtad elvágta elvágtuk elvágtátok elvágták
2nd-p. o. elvágtalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. elvágnék elvágnál elvágna elvágnánk elvágnátok elvágnának
Def. elvágnám elvágnád elvágná elvágnánk
(or elvágnók)		 elvágnátok elvágnák
2nd-p. o. elvágnálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. elvágjak elvágj or
elvágjál		 elvágjon elvágjunk elvágjatok elvágjanak
Def. elvágjam elvágd or
elvágjad		 elvágja elvágjuk elvágjátok elvágják
2nd-p. o. elvágjalak ―
Infinitive elvágni elvágnom elvágnod elvágnia elvágnunk elvágnotok elvágniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
elvágás elvágó elvágott elvágandó elvágva elvághat

Derived terms
  • elvágás
  • elvágó → elvágólag

Further reading
  • elvág in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • elvág in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.