eszkalál

Hungarian

Etymology

From English escalate (“to increase”), from French escalade.[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛskɒlaːl]
  • Hyphenation: esz‧ka‧lál

Verb

eszkalál

  1. (transitive) to escalate

Conjugation
conjugation of eszkalál
Infinitive eszkalálni
Past participle eszkalált
Present participle eszkaláló
Future participle eszkalálandó
Adverbial participle eszkalálva
Potential eszkalálhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite eszkalálok eszkalálsz eszkalál eszkalálunk eszkaláltok eszkalálnak
Definite eszkalálom
én téged/titeket
eszkalállak		 eszkalálod eszkalálja eszkaláljuk eszkaláljátok eszkalálják
Past Indefinite eszkaláltam eszkaláltál eszkalált eszkaláltunk eszkaláltatok eszkaláltak
Definite eszkaláltam
én téged/titeket
eszkaláltalak		 eszkaláltad eszkalálta eszkaláltuk eszkaláltátok eszkalálták
Conditional mood Present Indefinite eszkalálnék eszkalálnál eszkalálna eszkalálnánk eszkalálnátok eszkalálnának
Definite eszkalálnám
én téged/titeket
eszkalálnálak		 eszkalálnád eszkalálná eszkalálnánk eszkalálnátok eszkalálnák
Subjunctive mood Present Indefinite eszkaláljak eszkalálj
or
eszkaláljál		 eszkaláljon eszkaláljunk eszkaláljatok eszkaláljanak
Definite eszkaláljam
én téged/titeket
eszkaláljalak		 eszkaláld
or
eszkaláljad		 eszkalálja eszkaláljuk eszkaláljátok eszkalálják
Conjugated infinitive eszkalálnom eszkalálnod eszkalálnia eszkalálnunk eszkalálnotok eszkalálniuk

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.