féltékenykedik

Hungarian

Etymology

féltékeny (“jealous”) +‎ -kedik (“verb-forming suffix”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈfeːlteːkɛɲkɛdik]
  • Hyphenation: fél‧té‧keny‧ke‧dik
  • Rhymes: -ɛdik

Verb

féltékenykedik

  1. (intransitive) to be jealous of (followed by -ra/-re) (to often or repetitively feel jealousy)
    A két munkatárs féltékenykedik egymásra. ― The two coworkers are jealous of each other.

Conjugation
conjugation of féltékenykedik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. féltékenykedem or
féltékenykedek		 féltékenykedsz féltékenykedik féltékenykedünk féltékenykedtek féltékenykednek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. féltékenykedtem féltékenykedtél féltékenykedett féltékenykedtünk féltékenykedtetek féltékenykedtek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. féltékenykednék féltékenykednél féltékenykedne féltékenykednénk féltékenykednétek féltékenykednének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. féltékenykedjek  or
féltékenykedjem		 féltékenykedj or
féltékenykedjél		 féltékenykedjen féltékenykedjünk féltékenykedjetek féltékenykedjenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive féltékenykedni féltékenykednem féltékenykedned féltékenykednie féltékenykednünk féltékenykednetek féltékenykedniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
féltékenykedés féltékenykedő féltékenykedett ― féltékenykedve féltékenykedhet

Derived terms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.