fordít

Hungarian

Etymology

First attested in 1372. Of uncertain origin. Perhaps from Proto-Uralic *pürke- (*pᴕrγɜ-) (“to turn, revolve, spin”)[1] + -dít (causative suffix).[2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈfordiːt]
  • Hyphenation: for‧dít
  • Rhymes: -iːt

Verb

fordít

  1. (transitive) to turn (change the direction or orientation of something)
  2. (transitive) to change the course of, to adapt (-ra/-re)
  3. (transitive) to translate (to change text from one language to another) (from -ról/-ről or -ból/-ből, into -ra/-re)
    Perfective: lefordít
  4. (transitive) to spend (some amount on money on something: -ra/-re)
  5. (intransitive) to turn the page, to turn over (mainly used in the imperative fordíts, also abbreviated in handwriting as ˙⁄.)

Conjugation
conjugation of fordít
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. fordítok fordítasz fordít fordítunk fordítotok fordítanak
Def. fordítom fordítod fordítja fordítjuk fordítjátok fordítják
2nd-p. o. fordítalak ―
Past Indef. fordítottam fordítottál fordított fordítottunk fordítottatok fordítottak
Def. fordítottam fordítottad fordította fordítottuk fordítottátok fordították
2nd-p. o. fordítottalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. fordítanék fordítanál fordítana fordítanánk fordítanátok fordítanának
Def. fordítanám fordítanád fordítaná fordítanánk
(or fordítanók)		 fordítanátok fordítanák
2nd-p. o. fordítanálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. fordítsak fordíts or
fordítsál		 fordítson fordítsunk fordítsatok fordítsanak
Def. fordítsam fordítsd or
fordítsad		 fordítsa fordítsuk fordítsátok fordítsák
2nd-p. o. fordítsalak ―
Infinitive fordítani fordítanom fordítanod fordítania fordítanunk fordítanotok fordítaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
fordítás fordító fordított fordítandó fordítva fordíthat

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • átfordít
  • befordít
  • belefordít
  • elfordít
  • felfordít
  • félrefordít
  • hátrafordít
  • idefordít
  • kifordít
  • lefordít
  • megfordít
  • odafordít
  • ráfordít
  • szembefordít
  • visszafordít
Expressions

References
  1. Entry #837 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary.
  2. fordít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • fordít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.