hulldogál

Hungarian

Etymology

hull (“to fall”) +‎ -dogál (“frequentative suffix”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhuldoɡaːl]
  • Hyphenation: hull‧do‧gál
  • Rhymes: -aːl

Verb

hulldogál

  1. (intransitive) to fall quietly, slowly, one after another
    Könnyű hó hulldogált. ― A light snow was falling.

Conjugation
conjugation of hulldogál
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. hulldogálok hulldogálsz hulldogál hulldogálunk hulldogáltok hulldogálnak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. hulldogáltam hulldogáltál hulldogált hulldogáltunk hulldogáltatok hulldogáltak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. hulldogálnék hulldogálnál hulldogálna hulldogálnánk hulldogálnátok hulldogálnának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. hulldogáljak hulldogálj or
hulldogáljál		 hulldogáljon hulldogáljunk hulldogáljatok hulldogáljanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive hulldogálni hulldogálnom hulldogálnod hulldogálnia hulldogálnunk hulldogálnotok hulldogálniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
hulldogálás hulldogáló hulldogált ― hulldogálva hulldogálhat

Further reading
  • hulldogál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.