igazol

Hungarian

Etymology

igaz +‎ -ol

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈiɡɒzol]
  • Hyphenation: iga‧zol
  • Rhymes: -ol

Verb

igazol

  1. (transitive) to justify, verify, confirm, certify

Conjugation
conjugation of igazol
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. igazolok igazolsz igazol igazolunk igazoltok igazolnak
Def. igazolom igazolod igazolja igazoljuk igazoljátok igazolják
2nd-p. o. igazollak ―
Past Indef. igazoltam igazoltál igazolt igazoltunk igazoltatok igazoltak
Def. igazoltam igazoltad igazolta igazoltuk igazoltátok igazolták
2nd-p. o. igazoltalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. igazolnék igazolnál igazolna igazolnánk igazolnátok igazolnának
Def. igazolnám igazolnád igazolná igazolnánk
(or igazolnók)		 igazolnátok igazolnák
2nd-p. o. igazolnálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. igazoljak igazolj or
igazoljál		 igazoljon igazoljunk igazoljatok igazoljanak
Def. igazoljam igazold or
igazoljad		 igazolja igazoljuk igazoljátok igazolják
2nd-p. o. igazoljalak ―
Infinitive igazolni igazolnom igazolnod igazolnia igazolnunk igazolnotok igazolniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
igazolás igazoló igazolt igazolandó igazolva igazolhat

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • átigazol
  • beigazol
  • leigazol
  • visszaigazol

Further reading
  • igazol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.