irt

See also: IRT and írt

Hungarian

Etymology

From Proto-Uralic *šure-.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈirt]
  • Audio(file)
  • Rhymes: -irt

Verb

irt

  1. (transitive) to exterminate, to extirpate, to eradicate, to slaughter, to destroy

Usage notes

Not to be confused with írt (“s/he wrote”), spelled with a long í.

Conjugation
conjugation of irt
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. irtok irtasz irt irtunk irtotok irtanak
Def. irtom irtod irtja irtjuk irtjátok irtják
2nd-p. o. irtalak ―
Past Indef. irtottam irtottál irtott irtottunk irtottatok irtottak
Def. irtottam irtottad irtotta irtottuk irtottátok irtották
2nd-p. o. irtottalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. irtanék irtanál irtana irtanánk irtanátok irtanának
Def. irtanám irtanád irtaná irtanánk
(or irtanók)		 irtanátok irtanák
2nd-p. o. irtanálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. irtsak irts or
irtsál		 irtson irtsunk irtsatok irtsanak
Def. irtsam irtsd or
irtsad		 irtsa irtsuk irtsátok irtsák
2nd-p. o. irtsalak ―
Infinitive irtani irtanom irtanod irtania irtanunk irtanotok irtaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
irtás irtó irtott irtandó irtva irthat

Derived terms
  • irtat → kiirtat
  • irtatlan
  • irtás → irtáserdő
  • irtó (participle, noun or adverb)
  • irtózatos
  • irtózik
  • irtóztat → irtóztató
  • irtvány → irtványföld
Compound words
  • bolhairtás, bolhairtó
  • csótányirtás, csótányirtó
  • egérirtás, egérirtó
  • erdőirtás
  • féregirtás, féregirtó
  • gyomirtás, gyomirtó
  • irtószer
  • kártevőirtás, kártevőirtó
  • légyirtás, légyirtó
  • molyirtás, molyirtó
  • népirtás
  • patkányirtás, patkányirtó
  • rágcsálóirtás, rágcsálóirtó
  • rovarirtás, rovarirtó
  • szúnyogirtás, szúnyogirtó
  • tetűirtás, tetűirtó
  • tyúkszemirtó
  • vírusirtás, vírusirtó

(With verbal prefixes):

References
  1. irt in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • irt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.