izzik

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈizːik]
  • Hyphenation: iz‧zik
  • Rhymes: -izːik

Verb

izzik

  1. (intransitive) to glow

Conjugation
conjugation of izzik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. izzok or
izzom		 izzol izzik izzunk izzotok izzanak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. izzottam izzottál izzott izzottunk izzottatok izzottak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. izzanék izzanál izzana izzanánk izzanátok izzanának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. izzak izz or
izzál		 izzon or
izzék		 izzunk izzatok izzanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive izzani izzanom izzanod izzania izzanunk izzanotok izzaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
izzás izzó izzott ― izzva or izzván izzhat

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • átizzik
  • elizzik
  • felizzik
  • fölizzik
  • megizzik

References
  1. izzik in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • izzik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.