kéklik

See also: keklik

Hungarian

Alternative forms
  • kékell, kékellik

Etymology

kék (“blue”) +‎ -lik

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkeːklik]
  • Hyphenation: kék‧lik
  • Rhymes: -eːklik

Verb

kéklik

  1. (intransitive) to appear blue
    Coordinate terms: barnállik, fehérlik, feketéllik, piroslik, sárgállik, sötétlik, szürkéllik, vöröslik, zöldell

Conjugation
conjugation of kéklik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. kéklek kéklesz kéklik kéklünk kékletek kéklenek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. kéklettem kéklettél kéklett kéklettünk kéklettetek kéklettek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. kéklenék kéklenél kéklene kéklenénk kéklenétek kéklenének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. kékeljek kékelj or
kékeljél		 kékeljen kékeljünk kékeljetek kékeljenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive kékleni kéklenem kéklened kéklenie kéklenünk kéklenetek kékleniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
kéklés kéklő kéklett ― kékelve kékelhet

Further reading
  • kéklik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.