kényszerít

Hungarian

Etymology

From the Old Hungarian verb kész (“to urge, prod”) +‎ -ít. The -r- is perhaps a frequentative suffix; the role of -ny- is unclear.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkeːɲsɛriːt]
  • Hyphenation: kény‧sze‧rít
  • Rhymes: -iːt

Verb

kényszerít

  1. (transitive) to force, press, compel someone to do something

Conjugation
conjugation of kényszerít
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. kényszerítek kényszerítesz kényszerít kényszerítünk kényszerítetek kényszerítenek
Def. kényszerítem kényszeríted kényszeríti kényszerítjük kényszerítitek kényszerítik
2nd-p. o. kényszerítelek ―
Past Indef. kényszerítettem kényszerítettél kényszerített kényszerítettünk kényszerítettetek kényszerítettek
Def. kényszerítettem kényszerítetted kényszerítette kényszerítettük kényszerítettétek kényszerítették
2nd-p. o. kényszerítettelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. kényszerítenék kényszerítenél kényszerítene kényszerítenénk kényszerítenétek kényszerítenének
Def. kényszeríteném kényszerítenéd kényszerítené kényszerítenénk
(or kényszerítenők)		 kényszerítenétek kényszerítenék
2nd-p. o. kényszerítenélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. kényszerítsek kényszeríts or
kényszerítsél		 kényszerítsen kényszerítsünk kényszerítsetek kényszerítsenek
Def. kényszerítsem kényszerítsd or
kényszerítsed		 kényszerítse kényszerítsük kényszerítsétek kényszerítsék
2nd-p. o. kényszerítselek ―
Infinitive kényszeríteni kényszerítenem kényszerítened kényszerítenie kényszerítenünk kényszerítenetek kényszeríteniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
kényszerítés kényszerítő kényszerített kényszerítendő kényszerítve kényszeríthet

Derived terms
  • kényszer (jointly with the other two related verbs)
  • kényszerítés
  • kényszeríthető

(With verbal prefixes):

  • átkényszerít
  • bekényszerít
  • belekényszerít
  • felkényszerít
  • hátrakényszerít
  • kikényszerít
  • odakényszerít
  • rákényszerít
  • visszakényszerít

References
  1. kényszerít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • kényszerít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.