kúszik

Hungarian

Etymology

From a stem of unknown origin + -ik.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkuːsik]
  • Hyphenation: kú‧szik
  • Rhymes: -uːsik

Verb

kúszik

  1. (intransitive) to creep, crawl

Conjugation
conjugation of kúszik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. kúszom or
kúszok		 kúszol kúszik kúszunk kúsztok kúsznak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. kúsztam kúsztál kúszott kúsztunk kúsztatok kúsztak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. kúsznék kúsznál kúszna kúsznánk kúsznátok kúsznának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. kússzak  or
kússzam		 kússz or
kússzál		 kússzon kússzunk kússzatok kússzanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive kúszni kúsznom kúsznod kúsznia kúsznunk kúsznotok kúszniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
kúszás kúszó kúszott ― kúszva kúszhat

Derived terms
  • kúszás
  • kúszó

(With verbal prefixes):

  • átkúszik
  • bekúszik
  • felkúszik
  • lekúszik
  • odakúszik
  • végigkúszik
  • visszakúszik

References
  1. kúszik in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • kúszik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.