létrejön

Hungarian

Etymology

létre- +‎ jön

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈleːtrɛjøn]
  • Hyphenation: lét‧re‧jön
  • Rhymes: -øn

Verb

létrejön

  1. (intransitive) to originate, to come into being

Conjugation
conjugation of létrejön
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. létrejövök létrejössz létrejön létrejövünk létrejöttök
(or létrejösztök)		 létrejönnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. létrejöttem létrejöttél létrejött létrejöttünk létrejöttetek létrejöttek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. létrejönnék létrejönnél létrejönne létrejönnénk létrejönnétek létrejönnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. létrejöjjek létrejöjj or
létrejöjjél or
létregyere		 létrejöjjön létrejöjjünk or
létregyerünk		 létrejöjjetek or
létregyertek		 létrejöjjenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive létrejönni létrejönnöm létrejönnöd létrejönnie létrejönnünk létrejönnötök létrejönniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
létrejövés or
létrejövetel		 létrejövő létrejött létrejövendő létrejőve létrejöhet

Derived terms

Further reading
  • létrejön in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.