leül

See also: leul

Hungarian

Etymology

le- +‎ ül

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈlɛyl]
  • Hyphenation: le‧ül
  • Rhymes: -yl

Verb

leül

  1. (intransitive) to sit down (to assume a sitting position from a standing position)
  2. (transitive, informal) to convert financial penalty into time spent in jail instead of paying

Conjugation
conjugation of leül
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. leülök leülsz leül leülünk leültök leülnek
Def. leülöm leülöd leüli leüljük leülitek leülik
2nd-p. o. leüllek ―
Past Indef. leültem leültél leült leültünk leültetek leültek
Def. leültem leülted leülte leültük leültétek leülték
2nd-p. o. leültelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. leülnék leülnél leülne leülnénk leülnétek leülnének
Def. leülném leülnéd leülné leülnénk
(or leülnők)		 leülnétek leülnék
2nd-p. o. leülnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. leüljek leülj or
leüljél		 leüljön leüljünk leüljetek leüljenek
Def. leüljem leüld or
leüljed		 leülje leüljük leüljétek leüljék
2nd-p. o. leüljelek ―
Infinitive leülni leülnöm leülnöd leülnie leülnünk leülnötök leülniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
leülés leülő leült leülendő leülve leülhet

Derived terms
  • leülés

Further reading
  • leül in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.