leszokik

See also: leszökik

Hungarian

Etymology

le- +‎ szokik

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈlɛsokik]
  • Hyphenation: le‧szo‧kik
  • Rhymes: -okik

Verb

leszokik

  1. (intransitive) to give up, quit, stop (some habit; used with -ról/-ről)
    Antonym: rászokik

Conjugation
conjugation of leszokik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. leszokom or
leszokok		 leszoksz leszokik leszokunk leszoktok leszoknak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. leszoktam leszoktál leszokott leszoktunk leszoktatok leszoktak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. leszoknék leszoknál leszokna leszoknánk leszoknátok leszoknának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. leszokjak  or
leszokjam		 leszokj or
leszokjál		 leszokjon or
leszokjék		 leszokjunk leszokjatok leszokjanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive leszokni leszoknom leszoknod leszoknia leszoknunk leszoknotok leszokniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
leszokás leszokó leszokott ― leszokva leszokhat

Derived terms

Further reading
  • leszokik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.