meditál

Hungarian

Etymology

From Latin meditari (“to contemplate”).[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛditaːl]
  • Hyphenation: me‧di‧tál
  • Rhymes: -aːl

Verb

meditál

  1. (intransitive) to meditate

Conjugation
conjugation of meditál
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. meditálok meditálsz meditál meditálunk meditáltok meditálnak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. meditáltam meditáltál meditált meditáltunk meditáltatok meditáltak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. meditálnék meditálnál meditálna meditálnánk meditálnátok meditálnának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. meditáljak meditálj or
meditáljál		 meditáljon meditáljunk meditáljatok meditáljanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive meditálni meditálnom meditálnod meditálnia meditálnunk meditálnotok meditálniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
meditálás meditáló meditált ― meditálva meditálhat

References
  1. meditál in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • meditál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.